Egyéb témák

Külföldön élek de a magyar állampolgárságom szeretném megkapni.  Mi az új törvény erre vonatkozó rendelkezése?

A törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Az a határon túli magyar honosítható a jövőben kedvezményesen, aki megfelel a következő követelményeknek:

-a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban

- honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti

- felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását

- a magyar nyelvtudását igazolja (ettől  el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében).
Az új szabályok már nem követeli meg  a magyarországi megélhetést és lakást, az alkotmányos alapismeretek vizsgát, és azt sem, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a honosítást kérő.

Új elemként került bele a jogszabályba, hogy a kérelmezőnek - ha esetleg nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt - elég valószínűsítenie magyarországi származását.
A jövőben már nem azt kell vizsgálni, hogy az illető honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti-e, hanem azt, hogy a honosítás az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti-e

A jogszabály lerövidíti a határidőket: a miniszternek eddig honosítás esetén tizenkét hónapja, visszahonosítás esetén pedig hat hónapja volt rá, hogy benyújtsa a köztársasági elnöknek a honosítási kérelmet. Ez a határidő mindkét esetben három hónapra rövidült le úgy, hogy ebbe az időtartamba nem számít bele az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
A honosításról illetve visszahonosításról továbbra is a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.
A honosítási kérelmeket be lehet nyújtani a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél; a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél; a magyar konzuli tisztviselőnél; a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél.

Kettős állampolgárság bevezetéséről hallottam. Kérem, írja meg ennek lényegét, milyen szabályok vonatkoznak rá?

2011-ben Magyarország megnyitotta a lehetőséget a határon túli magyarok számára, hogy kettős állampolgárságot szerezzenek. Az Országgyűlés  el fogadta azt a törvénymódosítást, amellyel bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást, amely szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező. Az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-jétől alkalmazandó.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete, és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A magyar állampolgárságot egyéni kérelemre lehet igényelni az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, továbbá minden megyeszékhelyen, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ottani igazgatóságainál és az összes külképviseleten. Az eljárás díjtalan. A kérelem benyújtásához szükség van a kérelmező anyakönyvi kivonatára - ha házasságban él, akkor az ezt igazoló okiratra is -, és csatolni kell egy olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a kérelmezőnek vannak magyar felmenői. Megjegyzem ez lehet a magyar állampolgárságú szülő, nagyszülő, dédszülő születési anyakönyvi kivonata, valamilyen lelkipásztori, plébánosi igazolás, vagy valamilyen régről, a magyar hatóságok által kiállított okirat. A kérelemhez mellékelni kell egy kézzel írt magyar nyelvű önéletrajzot is.

Az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók a www.allampolgarsag.gov.hu címen érhetők el.