Ingatlanjog

Tájékoztatást szeretnék kapni: melyek az ingatlanszerzés alapvető szabályai, különösen külföldi személy vásárlása, öröklése esetén?

Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdoni jogát a tagállami állampolgár a magyar állampolgárokéval azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezheti meg. Termőföldnek minősül az az ingatlan, amely külterületen található (pl. szántó) valamint az un. zártkerti ingatlan. A külterületi ingatlanok helyrajzi száma 0-val kezdődik és un. „aranykorona” értékkel bír.  Tagállami állampolgár termőföld tulajdoni jogát csak a tanya minősítésű ingatlanok esetében szerezheti meg, vagy ha Magyarországon önálló vállalkozó termelőként (őstermelő) letelepszik és egymást követő 3 éve mezőgazdasági tevékenységet folytat. A mezőgazdasági tevékenység folytatásaként minősül pl. a szőlőtermelés. Ebben az esetben a megtermelt szőlő eladása igazolja a mezőgazdasági termelő tevékenység folytatását, mely árbevételt hivatalosan igazolni kell. Ha valamely évben az árbevétel elmarad (pl. jégkár miatt), ennek tényéről az ingatlan szerzőnek kell nyilatkoznia. A mezőgazdasági tevékenység folytatását a megyei szakigazgatási hivatallal is igazoltatni kell. Az idegenrendészeti hatóság bizonyítvány kiállításával igazolja a 3 év magyarországi tartózkodást.  Ezen igazolások földhivatali benyújtása feljogosítja a külföldi állampolgárt is a termőföld ingatlan tulajdonjogának megszerzésére. Fontos tudni, hogy a termőföld szerzés felső korlátja 300 hektár vagy 6000 aranykorona. A külföldi termőföldet szerzőnek arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy a megszerzett termőföld használatát másnak nem engedi át, illetve a termőföldet más célra nem hasznosítja.  Ha a termőföldet megszerző 5 évig nem adja el a földet, úgy vagyonszerzési illetéket nem kell fizetnie. Az aranykorona értéke – a föld minőségét jelöli. Ez azt jelenti hogy az ország területén  valamikor mintaterületeket jelöltek ki és ezen nézték az átlagtermést. Ehhez képest 1-8 minőségű aranykorona osztályt állapítottak meg. Ezt tartalmazza jelenleg is a tulajdoni lapon szereplő bejegyzés.

A tanya, mint másik kivétel olyan külterületi ingatlan, mely lakó és gazdasági funkcióval is rendelkezik. Törvényi megfogalmazás szerint tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese. Ha a tulajdoni lapon eleve tanya minősítés található, az ingatlan tulajdoni joga a magyar állampolgárokéval azonos feltételekkel szerezhető meg. Ha a tulajdoni lap zártkerti megnevezést tartalmaz, de azon a tanya funkcióinak megfelelően olyan felépítmény van, amely lakó és gazdasági jellegű, úgy a közigazgatási hivatal engedélyének beszerzése mellett szerezheti meg a külföldi, a zártkerti ingatlan tulajdoni jogát. Ehhez azonban azt is kérelmeznie kell, hogy az engedélyben a hivatal állapítsa meg az ingatlan, tanya jogi jellegét. Ezt a hivatal szükség esetén helyszíni szemle tartása mellett, bizonyítási eljárás keretében teheti meg. Az engedély és az adásvételi szerződés földhivatali benyújtása esetén jegyzi be a földhivatal a külföldi vevő tulajdoni jogát az ingatlan nyilvántartásba. Az 1994. évi IV. törvény ugyan 2011. május 1. napjáig fogalmazott meg tiltó rendelkezést a külföldiek termőföldszerzésére, azonban az európai bizottság engedélyezte Magyarország számára a termőföld vásárlási moratórium meghosszabbítását 3 évvel. Így legkorábban 2014 májusában vehetnek az uniós polgárok termőföldet Magyarországon az akkor hatályos földtörvény feltételei szerint.