Ingatlanjog

Örököltem egy családi ház ¼ osztatlan közös tulajdonát. A nagy házból enyém 3 szoba, konyha, fürdő, és a kiskertből a terület 1/3-a. Nincs szükségem az ingatlanra, el szeretném adni. Rajtam kívül van még 6 tulajdonostárs, mit tegyek?

Két módját javaslom az értékesítésnek:

Az egyszerűbb, hogy a jelenlegi használati viszonyok alapján keressen vevőt, akit tájékoztat a fennálló helyzetről, és aki ezt elfogadja. Ha a vevőt megtalálta az ingatlanrészre, akkor az adásvétel kapcsán a tulajdonostársak írásban lesznek felszólítva elővételi joguk gyakorlására. A tulajdonostársak közül ugyanis ugyanolyan feltételekkel megvásárolhatja az ingatlanrészt. Ha viszont nem élnek ezen jogukkal, úgy az elővételi joggyakorlásban írt határidő eltelte feljogosítja a vevőt a tulajdonjog megszerzésére. Javaslom az adásvételi szerződésbe foglalják bele a hosszú évek során kialakult használati rendet. Az értékesítés másik módja (bonyolultabb): ha a vevő igényli, készítsen a tulajdonostársaival közösen egy természetbeni kizárólagos használati szerződést, amelyben minden tulajdonostárs kizárólagos használata rögzítésre kerül. Ehhez földmérőt is igénybe lehet venni, aki ezen használatot vázrajzon rögzíti.

Elégséges e, ha az adásvételi szerződést saját magunk írjuk meg és írjuk alá? Kell két tanú vagy ügyvéd?

A tulajdonjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, vagy olyan magánokirat alapján van helye, amelyen a nyilatkozatot tevő, illetve a szerződő felek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. A magánokiratok esetében nem érvényes az a korábbi rendelkezés, amely szerint, ha az okiratot a szerződő felek végig sajátkezűen írták, és írták alá, akkor tanúk nélkül is alkalmas bejegyzésre, illetve ha nem az aláíró írta az okiratot, akkor két tanú tanúsíthatja, hogy a jogosult az okiratot előttük írta alá, vagy az aláírást előttük sajátjaként ismerte el.

Idegen nyelven írt okirathoz hiteles magyar nyelvű fordítást is csatolni kell.

Külföldön kiállított okiraton az aláírást a magyar - vagy a magyar érdekeket ellátó - külképviseleti szervvel, illetve arra jogosult más szervvel kell hitelesíttetni. Hitelesítés hiányában az okirat elfogadásáról az Igazságügyi Minisztérium dönt.

Gyermekem javára ingatlant vásárolnék és nem tudom milyen feltételekkel jöhet létre az érvényesen szerződés.

Mivel a kérdező nem közölte, hogy a gyermeke hány éves ezért az alábbiakat ajánlom a figyelmébe: Nagykorú az a személy, aki 18. évét betöltötte. Nagykorúvá válik továbbá az a kiskorú, aki 18. éves kora előtt érvényes házasságot kötött. Ez utóbbi személy akkor is nagykorú marad, ha házassága 18. évének betöltése előtt megszűnik. A nagykorú személy egyben cselekvőképes is. A cselekvőképes személy saját maga érvényes szerződést köthet és jognyilatkozatot tehet.

Kiskorúak azok a személyek, akik 18. életévüket még nem töltötték be. Cselekvőképesség szempontjából a kiskorúak két csoportba tartoznak:

a 14 éven aluliak cselekvőképtelenek,

a 14 éven felüliek korlátozottan cselekvőképesek.

A kiskorúak érvényes jognyilatkozatot nem tehetnek, azaz adásvételi szerződést nem köthetnek. Az általuk tett jognyilatkozatok érvényességéhez a szülők jóváhagyása szükséges. Szülő hiányában a gyám vagy a gondnok illetékes. A szülő, a gyám, a gondnok együttesen a törvényes képviselők. Megjegyzem, hogy bizonyos nyilatkozatokat a törvényes képviselő is csak a gyámhatósági jóváhagyással tehet. Pl. amikor a kiskorú tulajdonában levő ingatlant eladják, vagy jelzáloggal akarják megterhelni. A kiskorúság tényét a tulajdoni lap II. részén tüntetik fel.

Fontos tudni, hogy a gondnokság alá helyezés szintén korlátozza vagy kizárja a cselekvőképességet. Gondnokság alá a bíróság azokat a nagykorú személyeket helyezi, akiknek elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt belátási képessége hiányzik, és ezáltal ügyeinek intézését nem tudja ellátni. A gondnok az ő esetükben ugyanazt a feladatot látja el, mint a kiskorúaknál a gyám.

A férjemmel közösen, aki külföldi állampolgár házat vettünk a Balatonon, amit most szeretnénk eladni. A háznak én vagyok az egyedüli tulajdonosa.  Lenne rá egy vevő, de én csak néhány hónap múlva tudnék Magyarországra utazni.  A férjem aki a házban tartózkodik átveheti –e a foglalót, aláírhat –e helyettem  szerződést , ha nem,  mi a megoldás?

A férje jogszerűen csak meghatalmazással vehet át. Javaslom, hogy készíttessen a magyar konzulátuson a férje nevére szóló meghatalmazást a foglaló átvételére. Vegye fel a kapcsolatot egy magyar ügyvéddel és készíttessen a magyar konzulátuson egy ügyvédi meghatalmazást is az Ön foglaló átvételével kapcsolatos képviseletére. Az iratokat légipostával küldje meg a férjének, aki átadja az okiratokat a magyar ügyvédnek. Így a meghatalmazott ügyvéd elkészítheti a szükséges okiratokat, amelyeket a férje, mint képviselője jogszerűen aláírhat Ön helyett.

Az  ingatlanomra egy ingatlanközvetítő vevőt hozott, aki banki kölcsönből kívánja a vételárat fizetni. A vevők azt mondják, hogy a bank a következő nyilatkozatot kéri a szerződésbe foglalni: "Eladó tulajdonjogának fenntartásával értékesíti az ingatlant, amely ténynek ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzéséhez jelen okirat aláírásával hozzájárul."  Aláírható-e ez a nyilatkozat,  nem  veszélyezteti-e a tulajdonjogomat?

A tulajdonjog fenntartás azt jelenti, hogy Ön a vételár teljes kiegyenlítéséig nem engedi a vevő tulajdonjogát bejegyeztetni. Amennyiben a vételár kiegyenlítése megtörténik, úgy külön okiratban kell a tulajdonjog-bejegyzéshez az eladónak hozzájárulnia. Lehetőség van azonban arra, hogy a tulajdonjog fenntartásával történt eladás tényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdoni lapjának III. részére bejegyzik, hogy Ön az érintett ingatlant eladta, de a tulajdonjogát a vételár hiánytalan megfizetéséig fenntartja. Ez a bejegyzés harmadik személyek, így a bank részére is közhitelesen tanúsítja az eladás megtörténtét és nem veszélyezteti az Ön mint Eladó tulajdoni jogát. A tulajdonjog fenntartással történt eladás azt jelenti, hogy Ön, mint Eladó addig nem járul hozzá a vevő tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, amíg a vételár teljes kiegyenlítése nem történik meg. Így tehát továbbra is Ön, mint eladó marad a tulajdonos, egészen addig, amíg a teljes vételárat hiánytalanul nem kapja meg. A teljes vételár kiegyenlítésekor az eladónak külön íven tett nyilatkozatban kell a Vevő tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájárulnia.

Mit kell tudni a foglalóról?

A foglaló az adásvételi szerződések leggyakoribb biztosítéka. A foglaló általában olyan pénzösszeg, amely a szerződéskötéskor, a szerződéskötés jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül.

Foglalóval nem csak adásvételi szerződés, hanem bármely szerződés biztosítható, akár előszerződés is.

Foglalót célszerű írásba foglalni leginkább arról a szerződésben rendelkezni. 

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Általában a vételár bizonyos százalékában (általában 10–20%) meghatározott pénzösszeget kötnek ki a felek foglalóként.

A szerződéskötést követően már nem lehet foglalónak minősíteni az átadott pénzösszeget vagy más dolgot, még közös megegyezéssel sem. Annak viszont nincs akadálya, hogy a szerződéskötés előtt átadott pénzösszeget minősítsék a felek foglalónak. 

Ha a felek abban állapodtak meg az előszerződés megkötésekor, hogy az ügyvédnél korábban letétbe helyezett pénzösszeg rendeltetése az egyikük javára szóló foglaló, úgy ez a foglaló teljesítésének számít akkor is, ha a foglaló sorsáról kifejezetten nem rendelkeztek. 

A foglalót tipikusan az eladó kapja, de lehetőség van arra is, hogy a foglalót ügyvédi letétbe helyezzék.  

Az a szabály, hogy a foglalót a szerződés megkötésekor kell adni, ma már nehezen alkalmazható, ha átutalással történik a foglaló kifizetése. A foglalóként adott pénzösszeg akkor is foglalónak minősül, ha az a szerződéskötés napján nem kerül jóváírásra a jogosult bankszámláján, de a vevő a foglaló átutalására a szerződéskötés napján utasította a számláját vezető pénzintézetet. Ha azonban az átutalásra csak később kerül sor, nem minősül foglalónak az átadott pénzösszeg. 

Ha a szerződést a felek teljesítik, azt a vételárba be kell számítani.

 Ha a szerződést nem teljesítik, a foglaló sorsa attól függ, hogy ez kinek felróható.

A foglaló visszajár, ha

– a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy

– mindkét fél felelős.

Ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért valamelyik fél felelős, akkor ez a fél

– az adott foglalót elveszti,

– a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. 

A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A jogosult továbbra is követelheti a teljesítést, vagy ha az már többé nem áll érdekében elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. A kártérítésbe azonban a foglaló értékét be kell számítani. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy szerződésmódosításban a felek foglalót már nem köthetnek ki, és a szerződéskötéskor előleg címén átadott összeget sem módosíthatják foglalóra, mert foglalót csak a szerződés megkötésekor lehet adni. Fontos tudni azonban, hogy a foglalóhoz érvényes megállapodás szükséges. Érvényes szerződés vagy előszerződés hiányában a foglaló szabályainak alkalmazására nem kerülhet sor.A foglaló mellett egyéb szerződési biztosíték is alkalmazható, így a foglaló és kötbér egy szerződésben való kikötése sem kizárt.

Kiskorú gyermekünk nevére vettünk egy ingatlant , amelyet most el szeretnénk adni. Ha ez nem lehetséges bérbe adnánk vagy hitelt vennénk fel az ingatlan terhére. Hogyan tehetjük ezeket, milyen lehetőségeink vannak? Bérbeadás esetén hogyan kell adózni?

A Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezései értelmében kiskorúnak minősülnek a 18. életévét be nem töltött személyek, kivéve, ha a kiskorú – gyámhatósági engedély birtokában – 18 éves kora előtt házasságot köt. 

Ahogyan a házasságkötéshez, úgy a kiskorú minden egyéb jognyilatkozatához is gyámhivatali  hatóság engedélye kell így többek között a kiskorú ingatlana eladásához, hasznosításához (pl. bérbeadás), illetve az ingatlan esetleges megterheléséhez. Az eladással vagy az ingatlan hasznosításával realizált bevétel kizárólag a gyerek javára használható fel, annak összegét gyámhatósági fenntartásos betétkönyvben kell elhelyezni, amelyből pénzfelvétel csak a gyermek érdekében, számlákkal igazolt módon történhet.

A bérbeadás illetőleg eladás esetében a gyámhivatal vizsgálja, hogy a benyújtott szerződésben szereplő bérleti díj illetőleg vételár – megfelel-e a reális piaci  értéknek. Az ingatlan állagát érintő munkálatokhoz, még az értéknövelő beruházásokhoz is hatósági engedélyre van szükség. Amennyiben a gyámhatóság a jóváhagyást megtagadja, a szülők az elutasító határozatot közigazgatási perben támadhatják meg.

A bérbeadásból származó bevétel személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alá esik és a fő szabály szerint külön adózó jövedelem. A magánszemély azonban választhat, hogy a bevételét az összevont adóalap részeként vagy pedig az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok szerint adózza le.

Amennyiben a bevétellel szemben költségeket (pl. rezsi) kívánnak elszámolni, úgy az összevont adóalap részeként történő adózást célszerű választani. Ez esetben a jövedelmet úgy számítjuk, hogy a bérleti díjból és a közüzemi díjak fedezetére kapott költségtérítésből származó teljes bevételből levonjuk a tételes elszámolással igazolt költségeket. Másik lehetőség, hogy 10 százalék költséghányad levonásával az adózás alapjául a bevétel 90 százalékát vesszük alapul.

Az így kalkulált, bérbeadásból származó jövedelem után – az összevont adóalap részeként – az adóalap kulcsok szerint kell az adót megállapítani. A bérlő által levont (vagy a bérbeadó által megfizetett) 25 százalék adót az adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni. A magánszemély ezt a megoldást legalább egymást követő 4 adóévre választhatja.

Az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályok választása esetében az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, és így a teljes bevétel – beleértve a rezsiköltségek megfizetéséből származó is – jövedelemnek számít, ekkor a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető és e jövedelem után kell a 25 százalék mértékű adót megfizetni.

Fontos tudni még hogy a kiskorú gyermeket terhelő, de nem megfizetett  adó megfizetésére a szülői felügyeletet gyakorló szülő - az általa kezelt vagyon erejéig -  határozattal is kötelezhető. 

Használt ingatlanok eladása esetén az energetikai tanúsítvány kötelező-e vagy sem?

2013 január 09-től minden ellenérték fejében történő értékesítés esetén energiatanúsítvány készítése, és a tanúsítvány kódszámának adásvételi szerződés foglalása kell ahhoz, hogy a földhivatal a vevő tulajdoni jogát bejegyezze. Ezen kívül a szerződésben a feleknek arról is nyilatkozniuk kell, hogy a tanúsítvány a vevőnek átadásra került. A ma hatályos előírások nem teszik kötelezővé az energiatanúsítvány földhivatali benyújtását, de ha az megtörténik, a földhivatalok befogadják.

A tanúsítvány kiállíttatása mindig az eladó dolga, így a költségek is őt terhelik. Javaslom a szolgáltatás megrendelése előtt több energiatanúsítvány kiállításával foglalkozó szolgáltatótól is kérjen ajánlatot, esetleg referenciát. Így semmiképpen sem kerülhet abba a helyzetbe, hogy aránytalanul magas árat kelljen fizetnie.

Lakásvásárlás előtt állok. Az eladó azt kéri, hogy jóval kevesebb vételár kerüljön az adásvételi szerződésbe, mint a valóságos.  Mivel jár az ilyen szerződés kötése?

A jogszabályok szigorú előírásokat tartalmaznak a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ingatlan-ügyletekre. Az Illetéktörvény is szabályozza ezt az esetet. Miről is van szó?  Ha két magánszemély közötti ingatlan adásvételénél előfordulhat, hogy a vevő és az eladó rövidtávon abban érdekelt, hogy a valóságosnál jóval alacsonyabb árat szerepeltessen a szerződésben, hogy így a vevő kevesebb vagyonszerzési illetéket fizessen, az eladónak pedig kisebb legyen az esetleges személyi jövedelemadója. Az ilyen ügyletek büntethetők abban az esetben, ha az ingatlan-adásvételi szerződésben szereplő összeg nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát.

Az 50 százalékból hiányzó részt ugyanis ajándékozási illetékkel terheli az adóhatóság.

 Az ajándékozási illeték mértéke pedig jóval magasabb, mert rokonsági foktól és értéktől függően 5–30 százalék között van, míg a lakásvétel illetéke 2- 4 százalék között van.

Természetesen az ajándékozási illeték mellett a szerződéses vételár szerint a lakásvételi illetéket is kiszabja az APEH.

Egy hitellel terhelt lakást szeretnék megvásárolni, melynek a tulajdonosa vállalta, hogy a vételárból tehermentesít. Biztos lehetek e abban, hogy ez a tehermentesítés maradéktalanul megtörténik? Mi van akkor, ha az árfolyamok változása miatt a vételár mértéke nem elég a lakást terhelő hitel levételére, és elúszik a pénzem? Mi a javaslata a biztonságos ügyintézésre?

Javaslom a vételár ügyvédi letétbe helyezését, és a banki végtörlesztési kimutatás beszerzését, melynek összevetéséből állapítható meg, hogy elégséges -e a vételár a tehermentesítéshez. Ha nem, úgy az eladó a különbözetet önerőből kell, hogy pótolja még az ügyvédi letétből történő tehermentesítést megelőzően. Csak ez ad kellő biztonságot, hogy Ön tehermentes ingatlant fog vásárolni.

Az ingatlanról melyet vettünk az adásvételt követően kiderült, hogy korábban vízkár érte, rejtett hibája van. Az illetéket a házra még nem szabták ki. Hosszadalmas egyezkedés után megegyeztünk a korábbi tulajdonossal, hogy az ingatlant visszaveszi. Hogyan lehet ezt a folyamatot minél kevesebb költséggel lebonyolítani? Mi történik, ha időközben kiszabják az illetéket?

A megoldás a megkötött szerződést felbontó ügyvédi okirat szerkesztése. Ennek földhivatali benyújtásával a felelek az eredeti állapotot állítják helyre, amelyez képest vagyonszerzési illeték fizetés kiszabására sem kerül sor. Az esetleg időközben kiszabott illeték visszatérítésére a szerződést felbontó okirat benyújtásával kerülhet sor. Ugyanígy történik az esetleg megfizetett személyi jövedelemadó visszatérítése is.

Az eredeti állapot helyreállításakor a felek egymással elszámolni tartoznak, melyet érdemes a szerződést felbontó megállapodásba rögzíteni.

Mit kell tudni az adásvételi szerződésről?

Az adásvételi szerződést általában ügyvédek készítik, ellenjegyzik és folytatják le a földhivatali eljárást a tulajdonjog változással kapcsolatosan. A  vevő személye lehet magyar és külföldi állampolgár vagy cég (társaság) A vételár megfizetése történhet készpénzben , átutalással, forintban vagy EUR-ban. Ha a vevő kiskorú személy, azaz 14 év alatti, akkor helyette és nevében törvényes képviselői, szülei írják alá az okiratot. Ha 14 és 18 év közötti személy a vevő, akkor a gyermek, és törvényes képviselői együttesen írják alá a szerződést. (Fontos tudni, ha az eladó 18 év alatti, akkor a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.) A tulajdonjog átruházás az adásvétel lényege. Ezt az eladó csak akkor tegye meg, ha a teljes vételárat kézhez vette, vagy az ügyvédi letéti számlára került megfizetésre. Amíg a vételár teljesítése folyik (részlet vétel, banki hitel, stb) addig az okirat az eladók tulajdoni jogának fenntartásával készüljön. Ez azt jelenti, hogy a vevő széljegyként feltüntetésre kerül az ingatlan tulajdoni lapjára, de nem lesz annak tulajdonosa. A tulajdonjogot a vevő csak akkor kaphatja meg, egy úgynevezett tulajdonjog átruházó nyilatkozattal, ha a vételár megfizetésre került. Ez biztosítja az eladót, hogy az adásvétel ne követelésbe torkolljon.

Az adásvétel történhet végleges adásvételi szerződéssel, amelynek aláírásával egyidejűleg megtörténik a pénzügyi teljesítés és a birtokba adás is, valamint előszerződéssel. Akkor kötnek a felek előszerződést, ha valamely feltétel bekövetkeztére várnak, mint pl. a tulajdonostársak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozata, vagy ha valamely időpont bekövetkeztére várnak, mint pl. eladó nagykorúvá válása. Kevésbé ismert szerződésfajta a vételi jog alapítása, amely feljogosít valakit, hogy egy ingatlant az elővételi szerződésben rögzített árért egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhasson. Ilyen opciós megállapodásokat bankok szoktak leginkább kötni a nyújtott hitelük visszafizetésének biztosítása érdekében. A vételi szándéknyilatkozat földhivatali benyújtásával a vételi jog jogosultja tulajdonjogot szerez az ingatlanon.

Az adásvétel alapja a tulajdoni lap, amely ma már Magyarországon minden ügyvéd irodájában lekérhető és javaslom is az adásvételi szerződés aláírása előtt az aktuális tulajdoni lap beszerzését.. A tulajdoni lap tartalmazza az ingatlan összes fontos adatát, annak tulajdonosait, az ingatlan megnevezését, területét, az esetleges terheket, mint pl. hitel, haszonélvezet, elővásárlási jog, stb. A földhivatali eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező.