Öröklési jog

2008-ban öröklési szerződést kötöttem a barátommal, aki  egy zártkerti ingatlanra, amellyel a szintén vele kötött ráépítési szerződéssel épületet létesítettem. Ennek biztosítása érdekében a földhivatal bejegyezte javamra az öröklés biztosítása érdekébe az elidegenítési és terhelési tilalmat. Időközbe a barátom váratlanul elhunyt. Szeretném tudni, mi a teendőm? Kellő biztosítékot nyújt-e a javamra bejegyzett elidegenítési tilalom bejegyzése a tulajdoni lapon a törvényes örökösökkel szemben?

Az öröklési szerződés a végintézkedés egy formája, kétoldalú jogi ügylet. Az örökhagyó köti az ő úgynevezett eltartójával, tartalmát tekintve tehát vagy életjáradéki, vagy tartási szerződésnek is minősül. A tartási szerződéstől azonban különbözik is, mert annál az eltartó azonnal bejegyzett tulajdonos lesz, míg az öröklési szerződésnél csak az örökhagyó halálát követően. Ezt is csak közjegyző előtti eljárásban kérheti, az öröklési szerződés bemutatásával. Mint minden szerződés, így az öröklési szerződés is bírósági úton megtámadható, különösen, ha az említett tartási elem hiányzik belőle, vagy az nem valósult meg. Amennyiben az örökösök nem vitatják a szerződés érvényességét, az ingatlan tulajdoni joga önt fogja illetni. Ezt a közjegyző határozatban állapítja meg, mely határozatot a földhivatalnak is megküld. A földhivatal törli az ön javára és az öröklés biztosítására bejegyzett tilalmat, és tulajdonosként jegyzi be Önt. Fontos tudni, hogy a jogügylet nem öröklési illeték, hanem vagyonszerzési illeték hatálya alá tartozik. Ennek mértéke az ingatlan értékének 4 %-a.